A bölcsőde és az óvoda együttese 1973-ban a Debreceni Tervező Vállalat tervei alapján készült. Építész vezető tervezője: Boruzs Bernát. A Vénkerti lakótelep szövetében és azzal együtt tervezett oktatási, nevelési központ részét képezi az általános iskola, a bölcsőde és az óvoda. A bölcsőde és az óvoda, egy komplex tervezés részeként, együtt született. A gyalogos sétányok által határolt, sziget szerűen megjelenő épületegységek egymással szoros építészeti egységet képeznek, melyek között keskeny gyalogút húzódik. Szerkesztettségük, építési technológiájuk, egymásra látásuk, párbeszédük és persze egy ponton történt (vasbeton lamellás) összekötésük által tetten érhető az azonos az azonos építészeti gondolat és egyazon tervezőasztalon való születésük. A 6 db nevelési-gondozási egységből álló bölcsőde eredetileg 120 gyermek számára készült. Az épületen elkészülte óta, kisebb belső átalakítástól eltekintve, jelentősebb felújítás, korszerűsítés vagy átalakítás nem történt. A bölcsőde főbejárata a Sinai Miklós utca vonalán helyezkedik el. A teljes telken körbefutó kerítés a gondozási egységeknél visszafordul a homlokzatra, így mint 6 szuverén épületbejárat jelennek meg a végfalak a kerítés takarása nélkül. Az épület fésűs szervezése így remekül kapcsolódik a publikus terekhez. A fésűs szervezésből adódóan a belső játszóteraszok, udvarok is jó térszervezésűek. A bölcsőde a Debrecenben épült korabeli bölcsődetípus szerkesztését használja. A rendszer alapja az egy központi folyosóra fűzött funkcionális egységenként megjelenő oldalszárnyak. 2019 júliusában Debrecen Város Önkormányzata eredményes tárgyalást folytatott a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány képviselőivel a Debreceni Német Általános Iskola alapításáról, amely az eredetileg bölcsődének épült, később a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épülete átalakításra és felújításra kerül a német iskola elvárásainak megfelelően. A megrendelő által szolgáltatott tervezési program és a hatályos magyar előírások alapján az épület feleljen meg a megrendelő elvárásainak, valamint legyen alkalmas biztosítani az érvényben lévő magyar előírásokat. A külső terek legyenek alkalmasak egyrészt a tanulás helyszíneként, másrészt a sport és a játék tereiként. Az épület jelenlegi fő megközelítése és főbejárata a Sinai Miklós utca felőli sétányról történik. A külső közlekedés szempontjából legkedvezőbbnek ítélt feltárás viszont a Vénkert utcáról bizonyult. A belső elrendezés alapján az épület első és második traktusa közötti teresedés gyülekezőudvarrá alakítva közel marad a jelentősebb parkolási lehetőségekhez és a gyalogos forgalom is ebből az irányból várható meghatározóbbnak, valamint lehetőséget teremt az ellenőrzött gyülekezésnek is. A Vénkert utcai sétány mentén kialakított kerítés felváltva tömör és áttört szakaszokkal aszerint változik, hogy milyen funkciót kell hogy takarjon és melyiket nem. A tanuló-teraszok intimitását garantálva itt tömör kerítésszakaszok jelennek meg, melyek utána áttört formában befordulnak a tömbök végfalaihoz, ezzel zöldterületeket hagyva a sétánynak. Az intézmény 1-4. osztályos, alsó tagozatos gyerekek számára jött létre, mely ugyan figyelembe lett véve a tervezés során, mégis a tervezett helyszükségletek és méretek bármely általános iskolai évfolyam számára alkalmas tanulótereket hoznak létre. Az épület tömege felé emelkedő acél vázszerkezeten festett alumínium expandált lemezek által biztosított árnyékolás kerül. Így a gyülekezőudvar alapterületéhez képest egy tágas 5-6 m belmagasságot kap. Az épület első traktusának közepén került kialakításra a szélfogó. Ebben a térben egy kontroll pont jöttlétre, vagyis igény szerint elhelyezésre került egy ügyelet-portaszolgálat. A szélfogó közvetlenül kapcsolódik az épület fő közlekedési rendszeréhez és a legnagyobb befogadóképességű helyiséghez, az étkezőhöz. A tér részét képezi még egy tankonyha, ahol tanárok, tanulók, szülők eseteként egy iskolai rendezvény számára hideg és meleg ételeket készíthetnek közösen. Mindezen funkciók úgy részei a nagy közösségi térnek, hogy vizuálisan jól elkülöníthetők, mégis egy légtérben foglalnak helyet. Az étkezőhöz kapcsolódik nyugati irányból egy többcélú terem, mely esetenként zenekari próbáknak vagy akár iskolai barkácsolásnak ad helyet. Ez a helyiség hangszigetelő mobilfallal leválasztható, illetve igény szerint összenyitható az étkező térrel. A tanári blokk az épület második traktusában kapott helyet, közel a főbejárathoz és a közösségi térhez. Az oldalfolyosóra fűzött helyiségek logikus sorrendben követik egymást. A tanári pihenő külső kapcsolatként és terének külső kiterjesztéseként tanári pihenőteraszhoz kapcsolódik. A meglévő épület méretei nem teszik lehetővé tornaterem kialakítását, azonban egy jelentős méretű tornaszoba, a hozzá kapcsolódó szertárral kialakításra került az épület dél-nyugati, utolsó traktusában. Az elhelyezését a sport és játszóudvarral való közvetlen kapcsolat indokolta, főként, hogy a szertár így belső használaton kívül lehetővé teszi a kültéri sport és játékeszközök tárolását is. A médiaterem és a könyvtár-olvasó a fő közlekedő tér bővületében egymással kommunikálva egymáshoz kapcsolódva helyezkednek el . A könyvtár szabad polcos elrendezési és tárolási rendszerben átlátható működik, ahol lehetőség van  akár a polcokban kialakítva, akár pultos rendszerben az olvasás. Vele szemben a médiaterem vizuálisan szintén a tér egy bővülete, de itt keret nélküli üvegfal leválasztás valósult meg. A tantermek rendszere egy egymásba fonódó, egymást kiszolgáló és kiegészítő funkciókapcsolat. Fontos szempont volt a tanulók saját tanulási egységben történő öltözése, tanszereik és személyes tárgyaik tárolása. A közös öltözése a tanterem-együttesbe torkollik, mely összekapcsolva tartalmaz egy klasszikus értelemben vett iskolapados-tanórás teremrészt és egy osztályközösségi tértként használható teret. Ez a foglalkoztató alkalmas lehet osztályközösségi elfoglaltságok, mint dráma, zene, kötetlen osztályfőnöki óra , vagy épp beszélgetések helyekét. A tanterem és a foglalkoztató egymástól hangszigetelő mobilfallal kerül elválasztásra az egyidejű használat biztosításaként. A tantermekhez kapcsolódik a kültéri tanuló terasz, mely a foglalkoztató mintájára szabadban kijelölt tanulóterek, melyek ugyancsak zöldterületre néznek. Így ez az öt egység (előtér-öltöző, foglalkoztató, tanterem, tanuló terasz, belső zöldfelület) jelöl ki és tesz teljessé egy osztály iskolában meghatározott életterét. A belső, osztályokhoz kötött zöld udvarokon kívül a fő közlekedő a telek déli területén kialakított játszó-és sportudvarra vezet. A sportudvar fő eleme a rekortán felületű, 15x25 m méretű sportpálya, melyet hullámzó vonalvezetésű futókör keretez. A tervezési feladat kapcsán különösen inspiráló volt számunkra, hogy egy olyan épület újra élesztésében vehettünk részt, mely környezetével való kommunikációjában, szerkesztésében, racionális rendszerében nagyrabecsülést érdemel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy eredeti funkciójához képest merőben eltérő tartalom befogadására is teljesen nyitott maradt. A kor építészeti produktumai a közvélemény részérő gyakran méltatlanul alul értékeltek és most lehetőség nyílt újra tölteni élettel, úgy maivá tenni, hogy eredeti rendszere és struktúrája szinte változatlan maradt. Ahogy igyekeztünk a tömeg kapcsán az eredeti épület elveit követni, úgy a belső térformálás kialakításánál is ezek az irányelvek vezéreltek bennünket.